Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet szerint Böröndi Gábor „elferdítette a történelmet”. A vezérkari főnök 1939 eseményei kapcsán arról beszélt: szerinte „nem fogták meg időben békefolyamattal az eszkalációt”.
Lengyelország budapesti nagykövete, Sebastian Kęciek nyílt levélben reagált Böröndi Gábor magyar vezérkari főnök minapi nyilatkozatára, amelyben a náci Németország és Lengyelország 1939-es háborús konfliktusáról fejtette ki nézeteit.
Úgy fogalmazott. „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége?
Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal az eszkalációt,
és ez elvezetett a második világháborúhoz.”
Böröndi az M1 műsorában
Sebastian Kęciek levelében úgy fogalmazott: „Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját »lokális háborúnak« nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal.”
A nagykövet szerint „ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.”
Kęciek arról írt: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények. A titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Adolf Hitler és Joszif Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel Lengyelország felosztását is megtervezték. Ezen megállapodás értelmében 1939. szeptember 1-jén a Harmadik Birodalom hadserege fegyveres, provokálatlan támadást indított Lengyelország ellen, míg szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadta meg keletről a védekező Lengyelországot –
– fogalmazott a nagykövet.
„Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését. Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak” – írta Kęciek
A nagykövet kifejtette: „Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni.”
Hozzátette: „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlítsem Altábornagy Úrnak, hogy 1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban. Gróf Teleki Pál, a Magyar Királyság kormányának akkori miniszterelnöke azt mondta: »Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában«. A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.”
Fotón: Böröndi Gábor (MTI)
Lengyelországban nem lehet pártatlan és igazságos bírói eljárásra számítani – jelentette ki az egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettes.
„Ez elsősorban a jelenlegi amerikai kormányzat döntéseitől és választásától függ” – mondta az orosz elnök.
Az ukránok dróncsapást indítottak az egyik legnagyobb orosz olajfinomító ellen.
Az oroszok hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni.
Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat!
Gondolkodhat az ukrán vezetés.
Fel vannak készülve, hogy a fegyverek eladása hosszútávon a globális biztonságra is hatással lesz.
